Tabán - amikor még létezett

A Tabán (Rácváros, budapesti "Montmartre") romantikája az 1933 tavaszán megkezdett bontással visszavonhatatlanul eltűnt.

Kanyargós utcácskáiról, kedves tereiről, a hegyoldalban egymás fölé bújó földszintes házairól ugyan fennmaradt sok fekete-fehér fénykép, azonban a hangulatokra fogékony, a rendezetlenségben is létező szépségre érzékeny festők színes alkotásai talán valamivel többet  hoznak vissza ebből az örökre eltűnt világból.

A Tabánról a legtöbb képet Végh Gusztáv és Zórád Ernő hagyta ránk. Szinte valamennyi képükön az épített környezetben láthatjuk az ott lakó (vagy romantikus élményt kereső) embereket is. Sőt a  fiákker, autó, oldalkocsis motor, csacsifogat, utcai nyomókút sem hiányzik.

(Talán említhető személyes kötődésem is: anyai ük- déd- és nagyapám is ott született és élt.)