Pajor Szanatórium

Dr. Pajor Sándor (1861-1935) 1889-től Budapesten a Szentkirályi utcában alapította meg vízgyógyintézetét, amit hamarosan kibővítetett a párhuzamos Vas utca felé. 1908-ban itt épült fel Hültl Dezső építész tervei szerint a Pajor Szanatórium és Vízgyógyintézet (Vas utca 17.). 1913-ban a Szentkirály utcai szárny átépítésével jött létre az egységes gyógyintézet. Az épület  lépcsőházi opálüvegablakainak  festett díszüvegezését Róth Miksa, a hatalmas színes kerámia pálmatartó kaspókat és díszburkolatokat a Zsolnay gyár készítette. A luxus színvonalú bútorzat Thék Endre gyárából került ki.

A Szanatórium 1909-es megnyitásakor írt sajtóbeszámolóból képet kaphatunk az akkori legkorszerűbb színvonalról:
Az alagsor és földszint magában foglalja a gyógyeszközök végnélküli sorát: elektromosság, röntgen, fény, villany, szénsavas, gyógyszeres fürdők, gépgyógyászat, impozáns vizgyógytermek minden elképzelhető gyógyeljárásokkal stb., a pneumatikus és inhaláló-szobában látunk egy kerek vastornyot, díszes inhaláló-fülkéket és asztalokat, melyek Reichenhall és Ems gyógytényezőit itt a fővárosban teszik megközelithetővé. Pöstyén csodás iszapja is itt talál alkalmazást külön gyógyhelyiségekben.  ----- Földalatti gépezetek látják el a ház minden szobáját fütéssel és meleg vizzel, az inhalatoriumot friss levegővel, a hütőhelyiségeket hideg levegővel és az egész ház részére való porszivókkal. ------ Mindhárom emeleten vannak betegszobák, összesen 70, melyek tágasak és világosak, virágdiszitéses erkélyekkel, csinnal és a tisztántarthatásra legnagyobb figyelemmel berendezve. Tágas csarnokok, széles folyosók, ebédlő, társalgó a szórakozás és társas érintkezés czéljaira kényelemmel és izléssel berendezve. ------ Az épület tetején elterülő 400 négyszögméternyi lapos terrasz szolgál a nap és légfürdők czéljaira, a falakon vizcsapok és zuhanyok, a betegek liften jutnak ide esetleg ágyastól s a budai hegyekre s Budapest háztengerére nyiló impozáns kilátást az üdülő sétálók is élvezhetik.

Az épület 1949-től Vas utcai Állami Kórházként, majd 1955-től 1996 végéig Balassa János Kórházként működött.

1997-ben kapta meg használatra a jelenlegi Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kara. 2001-04 között az épület felújításra került, az eredeti építészeti stílus és belső harmónia megőrzésével, ahol szükséges volt, a festett üvegablakok és kerámiatartók újragyártásával. (Tervezők: Rimely Károly, Zajácz Katalin.) A jelenlegi állapot képei tehát érzékeltethetik az eredeti állapotot.